Egy tetőtér története – Leányfalu folytatódik
Tudtad, hogy a csiszolás hangja is lehet biztató? Nálunk most épp ez szól reggeltől estig Leányfalun, ahogy egy újabb tetőtéri álom finomhangolásához érkeztünk.
Az elmúlt napok a hibajavításokról, flekkolásról és alapos csiszolásról szóltak – vagyis arról a pontról, amikor már majdnem kész minden, de a részletek, a kis tökéletlenségek még végigfutnak az ember szemén, kezén, spakliján. Ez az a fázis, ahol a szakértelem és a türelem kéz a kézben járnak, különösen, ha gipszkartonnal dolgozunk. A flekkolás (ami nem hangzik szépnek, de annál fontosabb) a glettelés hibáinak finom javítása – apró repedések, egyenetlenségek eltüntetése, hogy sima, esztétikus felületet kapjunk a festéshez.
És volt olyan szerencsénk, hogy még mindig tartani tudjuk a határidőt, ami ebben az időjárásban, egy tetőtérrel kapcsolatban, nem kis szó. Péntekre ütemeztük a padloponozást – ez a réteg azért kell, hogy a padló egyenletes és strapabíró alapot kapjon a laminált burkolatnak. Sokan nem gondolják, de egy jó padló mindig a padló alatti rétegekben kezdődik – és itt bizony nem spórolunk az előkészületekkel.
A jövő héten jön a laminálás, az utolsó nagy látványelem, ami életet lehel a térbe. De előtte még egy réteg festéssel zárjuk a munkát – ez adja meg azt a letisztult, friss érzetet, amitől valóban otthonos lesz az új tetőtér.
Szeretjük az ilyen projekteket – ahol improvizálni is kell, de mégis minden a tervek mentén halad. Ahol a ház elkezd mesélni, és mi hallgatjuk, értjük, visszabeszélünk neki anyaggal, színnel, burkolattal.
Ha te is most tervezel felújítást, bővítést vagy csak szeretnél jobban belelátni, mi történik a falakon belül – maradj velünk! Ez a tetőtér története még nem ért véget. És ki tudja? Talán a következő fejezet már a te otthonodban íródik.
✏️ Ha ajánlatot kérnél, itt megteheted.